A 2. rész összefoglalása

A második részben több történetszál fonódik össze. Simon, a halász – tudva, hogy a praetor (a törvények betartatásáért felelős, magas rangú római tisztviselő) a közelben van – kétes, adócsalással kapcsolatos ügyekbe keveredik. Testvére, András többször is figyelmezteti, milyen veszélyes, amit tesz. Eközben Máté, a vámszedő leleplezi Simon csalásait. Máté ezzel vámszedői kötelességét teljesíti, a római hatóságokkal való együttműködése miatt azonban zsidó honfitársai megvetik. Így a zsidó közösség – köztük a saját családja is – lenézi őt, apja pedig kitagadja.

Nikodémus közben megtudja, hogy Mária meggyógyult; a hír megdöbbenti, és nem érti, hogyan történhetett ilyen csoda. Találkozik Máriával, és a gyógyulása részleteiről kérdezi, hiszen emlékszik rá, hogy ő maga is megpróbált segíteni rajta, de kudarcot vallott. Mária elmondja, hogy aki meggyógyította, a nevén szólította, és kijelentette, hogy megváltotta. Azt is mondta neki, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy az emberek felismerjék. Mária a nevét sem tudja, csak annyit, hogy miatta: „Olyan voltam… és most teljesen más vagyok.” Nikodémust ámulatba ejti, hogy valaki, akinek ekkora hatalma és képessége van, nem keresi a népszerűséget.

Eközben Simon és felesége között nő a feszültség, mivel Simon továbbra is titkolózik előtte. Az asszonynak egyelőre be kell érnie azzal, hogy férje szerint minden a legnagyobb rendben van, miközben Simon magában egyre nagyobb nyomással küzd.

A rész a sabbati vacsora megünneplésével zárul négy háztartásban, mindegyikben más-más hangulattal. Nikodémusnál tisztelet és szeretet lengi be az estét. Simon házában a feleség szeméből szomorúság és az elárultság érzése tükröződik. Mária otthonában Jézus is csatlakozik a vacsorához, és tekintélye ellenére nagylelkűen hagyja, hogy Mária vezesse a szertartást. E három vacsorával szemben áll Máté, aki egyedül eszik, egyetlen társa egy kóbor kutya.

Idő a személyes elmélkedésre és összefoglalásra

A rész után kérd meg a résztvevőket, hogy néhány percig csendben gondolják át, amit az imént láttak. Bátorítsd őket, hogy gondolkodjanak el azon, mi érintette meg őket, mi lepte meg őket, vagy mi maradt számukra homályos. Ezután kérd meg őket, hogy gondoljanak a szereplőkre, és fontolják meg, tudnak-e azonosulni velük vagy a helyzetükkel. Biztasd őket, hogy írják le a gondolataikat, vagy készüljenek fel velük a csoportos beszélgetésre.

A néhány perces csendes elmélkedés után kérd meg a csoportot, hogy osszák meg, mely pillanatok ragadták meg őket a részből. Ehhez segítségül használhatod az „Epizód összefoglalása” részt. Próbáljátok meg kiegészíteni azokkal a részletekkel, amelyek szerintetek hiányoznak az összefoglalóból. Az összefoglaló elkészítéséhez kreatívabb módszereket is használhattok.

Tipp: Ha interaktívabb módon szeretnéd összefoglalni a részt, próbáld ki a gondolattérképet, az 5W1H-módszert vagy más kreatív megközelítést. Ezeket a Vezetői segédanyagok között találod.

A sorozat egyes fogalmai és témái nem biztos, hogy minden résztvevő számára világosak. Ebben segít a „Fogalomtár”.

Bibliai hivatkozások

  • 1Móz 2,1–3
  • 5Móz 5,12–14
  • Mt 11,28–30
  • Jel 3,20
  • Jn 1,46

Beszélgetés

A következő szakaszban te vezeted a csoportos beszélgetést. Használhatod az összes kérdést, vagy kiválaszthatod azokat, amelyek a csoportod számára relevánsak.

    Alapkérdések

    Ez az első kérdéssor egyszerű, nyitott kérdésekből áll – kiválóan alkalmas keresők vagy a hitben még kezdő résztvevők számára.

  1. Mi érintett meg leginkább ebben a részben, és miért?

  2. A mai rész megtekintése után mit gondolsz, mit jelent a „sabbat”? Olvasd el az 1Móz 2,1–3-at, hogy megismerd az eredetét, és oszd meg, hogyan vonatkozhat ez a fogalom a te életedre.

    A sabbat (a nyugalom napja) elrendelése a világ teremtésének történetéből ered, ahol azt olvassuk, hogy Isten a hetedik napon megpihent. A keresztények hiszik, hogy a heti egy pihenőnap elve ma is egészséges és helyes, érdemes követni. A pihenőnapunkon kikapcsolódhatunk, időt tölthetünk Istennel, és helyre tehetjük a fontossági sorrendünket.

  3. Van olyan napja a hétnek, amikor pihensz? Ha igen, hogyan telik általában a te „sabbatod”?

  4. Szerinted miért fontos, hogy minden héten félretegyünk egy napot a pihenésre?

  5. Ha most az életedben egyetlen dologtól vehetnél egy kis szünetet, mi lenne az?

  6. Ebben a részben több szereplőt is láttunk sabbati vacsora közben: Nikodémust, Simont, Máriát és Mátét. Mindegyik ünneplés mást és mást mutat meg arról, milyen a kapcsolatuk a családjukkal, Istennel és másokkal. Mondd el, hogyan tükrözik a sabbati vacsoráik az életük fontossági sorrendjét és értékeit.

    • Nikodémus
    • Simon
    • Mária
    • Máté
    • Nikodémus – „társadalmilag korrekt” vacsora, pontosan az előírások szerint, látszólag tökéletes, de hiányzik belőle a szív indíttatása és az őszinteség. Az számít, hogyan fest kívülről.
    • Simon – nem tartja meg a sabbatot, a maga módján próbálja megoldani a problémáit, és egyedül hordozza a döntéseiért való felelősség terhét.
    • Mária – azt a személyt képviseli, aki „új módon” ünnepli ezt az eseményt. Bár ügyetlennek és tökéletlennek érzi magát, egyszerűséggel és nyitott szívvel fogadja el.‍
    • Máté – magányos, nincs kivel vacsoráznia, és a megosztott családja miatt nehéz élethelyzetben van.
  7. Fontos helyet kap a pihenés az életedben? Hogyan szakítasz rá időt, és milyen akadályokba ütközöl, amikor pihenni próbálsz?

  8. Mélyebb kérdések

    Ezek a kérdések mélyebbre mennek, és leginkább keresztényeknek és érettebb résztvevőknek valók. Belátásod szerint válaszd ki azokat, amelyek a legjobban illenek a csoportodhoz.

  9. Ebben a részben Máté családja teljesen elfordul tőle, Éden Simonnal küszködik, Máriának nincs családja, Nikodémus pedig azon töpreng, mit jelent zsidó családként a rituálékhoz és hagyományokhoz kötve élni. Mit tár fel ez a rész a család fontosságáról? Vannak családi hagyományaid? Jelentenek neked valamit, vagy néha inkább tehernek érzed őket?

  10. Amikor Barnabás meghallja, hogy Jézus Názáretből való, így felel: „Nos, úgy látszik, mégis származhat valami jó Názáretből.” Ez Nátánaél Jn 1,46-ban olvasható megjegyzését idézi, és egy Jézussal szembeni általános előítéletet tükröz. Milyen tévhitekkel vagy előítéletekkel találkozol Jézussal kapcsolatban a saját környezetedben?

    Származhat-e valami jó Názáretből? – kérdezte tőle Nátánaél. Fülöp így válaszolt: Jöjj, és lásd meg! (Jn 1,46)

  11. Néha, amikor fáradtak vagy túlterheltek vagyunk, vonakodunk Jézushoz menni. Jézus azonban ahelyett, hogy egyszerűen azt mondaná, pihenjünk többet vagy menjünk nyaralni (bár ez is fontos lehet), másfajta nyugalmat kínál. Olvasd el a Mt 11,28–30-at. Mire biztat minket Jézus, amikor így érzünk? Hogyan tudnád ezt az igét a saját életedre alkalmazni?

  12. Olvasd el a Jel 3,20-at. Mit jelent neked ez az ige? Vannak olyan akadályok, amelyek visszatartanak attól, hogy „ajtót nyiss” Jézusnak, és kapcsolatba lépj vele?

Összegzés

A beszélgetés végén szánj egy percet arra, hogy kiemeld a legfontosabb gondolatokat, amelyek a beszélgetés során felmerültek. A klubtalálkozó kérdései a „pihenés” és a „sabbat” témáját járták körül.

Záró gondolatként és bátorításul felolvashatod az alábbi idézetet a részből. Kérd meg a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el a rész üzenetén, és fontolják meg, hogyan szólhat bele a saját életükbe.

A LEGFONTOSABB ÜZENET

‍„A sabbat a pihenés, a család, a népünk és Isten ideje.”
– Szavta Elinek


‍

Ezután hagyhatsz egy rövid csendet, imádkozhattok, vagy zökkenőmentesen áttérhettek a következő tevékenységre.

Javasolt kiegészítő tevékenységek

Ezekre a találkozó elején vagy végén is sor kerülhet.

  1. Teremts egy „kis sabbat” pillanatot a közös együttlét alatt. Ehettek együtt, imádkozhattok, olvashattok a sabbatról szóló bibliai szakaszokat, vagy akár megnézhettek egy diavetítést Isten teremtett világának szépségéről.
  2. További játékokhoz és tevékenységekhez a Vezetői segédanyagok oldalon, a Csoportos tevékenységek könyvtára alatt találsz ötleteket.

Fogalomtár

Sabbat (szombat)

A sabbat a zsidó nyugalomnap, amelyet péntek estétől szombat estéig tartanak. A zsidóság legszentebb napja, amelyet ez a parancs jelöl ki: „Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!” (2Móz 20,8). Jézus korára sok vallási vezető – köztük a farizeusok – számos részletes szabályt fűzött hozzá arról, mit szabad és mit nem szabad tenni. Az epizódban a farizeusok felháborodnak, hogy Jézus szombaton gyógyított, és hogy a meggyógyult ember utána vitte az ágyát. Jézus szembeszáll merev értelmezésükkel, és hangsúlyozza, hogy az irgalom és az együttérzés többet ér a szabályok betartásánál.

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Shabbat Shalom

A „Shabbat Shalom” hagyományos zsidó köszöntés sabbatkor; jelentése: „sabbati békesség” vagy „békesség neked ezen a sabbaton”. Békességet, pihenést és áldást kíván a nyugalom napjára.

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Eshet Chayil

Az „Eshet Chayil” jelentése: „derék asszony” vagy „bátor asszony”; a Péld 31-ből származik. Hagyományosan a pénteki sabbati vacsora előtt éneklik. Ez az imádság a család anyját, illetve a feleséget tiszteli meg, dicsérve erejét, bölcsességét és mindazt, amit a családért tesz.

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Praetor

A praetor magas rangú római tisztviselő volt, aki az igazságszolgáltatás és a jogi ügyek – közügyek és magánügyek – felügyeletével volt megbízva. A praetorok kulcsszerepet játszottak a római jogrendszerben, gyakran bíróként vagy a jogi eljárások irányítójaként működtek.

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Názáret

Názáret Mária és József szülővárosa volt, és az a hely, ahol Gábriel angyal hírül adta Máriának, hogy megszüli Jézust. Az Újszövetség szerint Jézus itt töltötte korai éveinek nagy részét.  A település lakosságát abban az időben 450 és 2000 fő közé becsülik. Mivel Názáret kicsi és jelentéktelen falu volt, Nátánaélben kétséget ébresztett, hogy származhat-e onnan bármi jó – vagy bárki fontos személy. Kételkedése a kor általános vélekedését tükrözte, hiszen a Messiást Betlehemből várták, nem pedig egy olyan félreeső galileai településről, mint Názáret.

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

„Nagy” Jakab (János testvére)

Zebedeus fia és János testvére, Jakab erős, szenvedélyes és tettre kész. Rendíthetetlenül hűséges a családjához, és féltőn óvja azokat, akiket szeret; olykor a buzgalom felülkerekedik benne a türelmen. Testvérével együtt érdemli ki „a mennydörgés fia” nevet. Jézus vezetése alatt azonban Jakab megtanulja, hogy az igazi erő a szolgálatban rejlik, nem az uralkodásban. Bátor lelke erőteljes bizonyságtétellé válik, amikor a Messiás szelíd hívása átformálja.

János

János, Zebedeus fiatalabb fia becsvágyó és tüzes fiatalemberként indul, aki mindenáron biztosítani akarja helyét Jézus oldalán. Jakabbal együtt „a mennydörgés fiaként” ismerik: szenvedélyes, de gyakran meggondolatlan. Ám ahogy Jézussal jár, János buzgalma mély szeretetté szelídül. Ő lesz az a tanítvány, akit leginkább a Krisztussal való bensőséges kapcsolatáról ismerünk, és aki tanúja lesz az ő dicsőségének és szenvedésének egyaránt. A mennydörgéstől a gyengédségig – János útja a kegyelem átformáló erejét tükrözi.

Zebedeus

A keményen dolgozó halász, Zebedeus Jakab és János apja. Gyakorlatias és megbízható; gondoskodik a családjáról, miközben nézi, ahogy fiai valami nagyobb után indulnak. Bár eleinte óvatos, fokozatosan felismeri, hogy elhívásuk Istentől való. Szerepe azoknak a szülőknek a csendes áldozatára emlékeztet, akik elengedik gyermekeiket, hogy olyan szolgálatra induljanak, amely megváltoztatja a világot. Zebedeus hite egyre nő, ahogy támogatja a szeme előtt kibontakozó küldetést.

Taddeus

A melegszívű, csendes hitű Taddeus az elsők egyike, aki Jézus követőjévé válik. Ügyes kőfaragóként mesterségbeli tudást és együttérzést egyaránt hoz a csoportba, és nyugodt lelkületével gyakran bátorít másokat. Bár nem olyan hangos, mint néhány tanítványtársa, állhatatos odaadása és szolgálatkészsége a Tizenkettő egyik tartóoszlopává teszi. Taddeus arra emlékeztet, hogy Isten megbecsüli az alázatosakat, és szelíd szíveket használ egy örökké tartó ország építéséhez.